Jól festesz!

A vastag lazúrról tudjuk, hogy nem ideális kültérre, mert az időjárás viszontagságainak hatására egy idő után megrepedezik.

Miért és hol érdemes használni?

Beltérben!

A vastag lazúr is – mint a vékony lazúr – részben beivódik a fába, de emelet egy nagyon szép, áttetsző, csillogó, selymes fényű védőfilmet képez a felületen, kiemeli a fa erezetét és hosszú időn át védi a fát különösen a napfény káros hatásaitól. Beltéri fafelületek, épületek díszítőelemei, lambéria, dekoratív bevonására ajánljuk.

Mindkét lazúr festéknek van oldószeres és vízbázisú változata. Az oldószeres lazúrhoz alapozó kell, a vizes bázisú lazúr esetében egyben van az alapozó és a fedő anyag. (Ez márkától függően eltérhet.)

A vastag lazúrral legszebb eredményt kemény fákon -akác, tölgy, stb - alkalmazva érünk el.

---

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

Az ír sörmárka több millió eurós globális marketingkampányt kezdeményez- számos digitális újítással-amelynek középpontjában a Szent Patrik Nap áll.

A "Paint The Town Black" (Fesd a várost feketére ) program, a március 16-17.-i hétvégén tetőzik és televíziós, kültéri, digitális és közösségi. PR és point-of-sale (POS) csatornákon egyaránt futni fog.

A Szent Patrik hétvégét ünneplő kampányban, a Facebook rajongók számára, személyre szabott videókészítést is kezdeményez a Diageo tulajdonában lévő márka. A Google Maps és a Facebook együttesen használó lkalmazás kép és lakóhely-specifikus kisfilmek készítésére buzdít, amelynek központi témája "nagy Guinness-ihlette görbe
éjszaka"- a végeredmény Szent Patrik hétvégi ünnepi felhívásként használható.

A kampány címe, az "Only Fools and Horses" tévékomédiából ered, amelynek legismertebb jelenete, amikor a kocsmában váratlanul kirobban a fekete festék és mindenkit összekoszol.

A Guinness Photo alkalmazása esélyt kínál a fogyasztóknak , hogy egy dublini utazást nyerjenek barátaikkal, a Szent Patrik hétvégi "The Gathering 2013"-ra, amely Írország legfontosabb ünnepe.

Hétköznapi logikával sokan úgy gondolják – és ez sok esetben helytálló is –, hogy ami vékony, az kevésbé véd, kevésbé tartós, nem bírja az időjárás viszontagságait. Sokan a Vékony Lazúrt ezért nem alkalmazzák kültéren – pedig éppen arra találták ki.

Hogyan is van ez?

A legfontosabb, hogy a Vékony Lazúr beszívódik a fába, ezért együtt él, együtt mozog a fával – ami azt eredményezi, hogy miközben intenzív védelmet ad a fának, növeli a víztaszító hatását, így nem repedezik – mint a Vastag Lazúr –, emiatt tartósabb. Nincsenek repedések, amiken beszivárogna a víz a fába, és ezért a legközelebbi festésnél nem kell lecsiszolni.

A Vékony Lazúr azáltal, hogy beszívódik a fába kiemeli a fa természetes erezetét, szépségét, miközben impregnálja, védi a kültéri fa tárgyakat, így nagyon dekoratív.

---

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Érdekes írást közöl a Múlt-kor történelmi lap.

A művészettörténészek régóta gyanítják, hogy Pablo Picasso volt az első olyan nevesebb művész, aki falfestéket használt képeihez, elérve ezzel azt, hogy festményein elrejtse az ecset által hagyott nyomokat és ezáltal sima felületet hozzon létre.

A találgatásoknak ezennel vége, miután a lemonti (Illinois, USA) Argonne Nemzeti Laboratórium munkatársai röntgensugaras nanopróbákkal (X-ray nanoprobes) megvizsgálták Picasso Nő piros karosszékben című, 1931-ben befejezett művét, amelyet a Chicagói Művészeti Intézettől vettek kölcsön.

Az egészen a festékrészecskék "mélységéig" behatoló szerkezet kimutatta,  hogy Picasso művéhez zománcfestéket használt, amelynek kémiai összetétele megegyezik az első kereskedelmi forgalomba hozott falfestékével, a Ripolinnal.

Profi festők tisztában vannak vele, hogy a jól megválasztott hígító ugyan úgy fontos, mint a jól megválasztott festék.

Mit érdemes tudni róluk, mielőtt vásárolunk?

A hígítók felülről lefelé kompatibilisek. Bármilyen festéket old a nitro hígító, sorban következő az észter hígító, utána az aromás hígító, majd a szintetikus hígító, leggyengébb a lakkbenzin. Mégsem érdemes minden festékhez a nitro hígítót használni, mert ez gyorsan szárad, és ha a hígító túl gyorsan jön ki a festékből a végeredmény nem lesz annyira sima és szép, mint a festékhez gyárilag ajánlott – festék dobozán található információ – hígító alkalmazása esetén.

Kevésbé gyakorlott festegetők a mennyiséggel is óvatosan bánjanak – túl sok hígító hozzákeverésétől a festék híg lesz, folyik, fröcsköl, cseppen, és nem takar.

---

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

Fehér, vörös és azúrkék színű volt a római Colosseum. Az ókori amfiteátrum restaurálása során előkerültek a falakat  fedő festékréteg maradványai.

Hatalmas szürke kőépületként ismerjük, pedig a Colosseum eredetileg színes volt. Kívül a fehér márványborítástól csillogott, belül pedig a falait a "gladiátorok vérét idéző vörös és az égre és a tengerre emlékeztető azúrkék" színűre festették - írta az olasz sajtó.

Az újságoknak nyilatkozó régészek rendkívüli felfedezésről számoltak be. Az első században megnyitott amfiteátrum harmadik emeletén, azon az egykori szolgálati folyosón, melyet a Colosseum ókori dolgozói használtak, festéknyomokat találtak. Pár négyzetméternyi falfelületről van szó, de a vörös és a kék szín jól kivehető.

A Colosseumot máshol is ez a két szín díszítette: a falakat vörös és fekete travertin kő borította, ezt pedig kék színű azurit ásványt tartalmazó réteg fedte. A kék a feltételezések szerint leginkább a falakon a tengert ábrázoló jelenetekhez kellett.

Az eddig mindig lezárt folyosó restaurálása októberben kezdődött. A turisták előtt nyáron nyitják meg. A helyreállítás 80 ezer eurós költségét a római régészeti felügyelőség finanszírozza. A régészek a folyosón több "falfirkát" is találtak, amelyet feltehetően a 217-es tűzvész után véstek oda gladiátorok. Falloszt rajzoltak a balszerencse és az átok ellen és babérkoszorúkat, pálmaágakat, nyilakat és kardokat a győzelem reményében.

---

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

A hőszigetelés nem látványos, de nagyon is figyelmet érdemlő kérdés, mert ha rosszul – hibás elgondolás alapján – készül, többet árthat, mint amennyit használ, pedig akár 30-40%-o is spórolhatunk a fűtésen.

Nagyon fontos a sorrend – ha nem tudjuk egyszerre a falakat, a tetőt és az alapot is szigeteltetni –, akkor a tetővel érdemes kezdeni. Miért is? A meleg levegő felszáll, és így télen arra szökik el a legtöbb hő, illetve nyáron ezt a részt éri a legintenzívebb napsugárzás, itt a legerősebb a melegedés.  Második lépés legyen az alap, a Föld felé is nagy lehet a hőveszteség, és csak utolsó a falak hőszigetelése. A falak hőszigetelését egy jó minőségű tégla választásával már elve megalapozhatjuk.

Sokat javíthatunk otthonunk hőszigetelésén a nyílászárok cseréjével, de érdemes ilyenkor várni 1-2 évet a hőszigeteléssel, megfigyelve, lélegzik-e eléggé a ház, nem indul-e el a penészesedés az új ablakok tökéletes légzárása következtében.

Két típusú hőszigetelő anyag közül választhatunk. Az egyik az üveggyapot – drágább, de jobb a légáteresztő képessége –, a mási a polisztirolhab – ennek alkalmazása kicsit olyan, mintha műanyag-zacskót húznánk a házra, gátolja az egészséges lélegzését a tetőnek, falaknak; felléphet a párásodás, penészesedés.

---

Ha tetszett a bejegyzés, gyere, csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!